Quantcast
Viewing latest article 9
Browse Latest Browse All 30

G. Rodari - Egy szál ibolya az Északi-sarkon

Gianni Rodari

Egy szál ibolya az Északi-sarkon.

Image may be NSFW.
Clik here to view.

Egy reggel az Északi-sarkon a jegesmedve ismeretlen szagot szimatolt a levegőben, figyelmeztette is rá a párját:

– Talán valami expedíció érkezett?

Akkor az apró bocsok rábukkantak egy lila kis virágra.

Kicsike volt, didergett a hidegben, és nagy bátran illatozott.

– Mama! Papa! – kiáltoztak a bocsok.

– Rögtön mondtam, hogy valami furcsa dologról van szó – emlékeztette a családját a jegesmedve. – Szerintem ez nem hal.

– Az biztos – mondta az apamedve. – De nem is madár.

Még alkonyat előtt elterjedt az egész Sarkon a hír, hogy egy apró, fura, lilás színű, illatos valami tűnt fel a jégsivatagban. Fél lábon áll, és meg se moccan. Fókák, rénszarvasok és rozmárok jöttek megnézni a jövevényt. Mind megbámulták az ismeretlen valamit. Mind elnézegették reszkető szirmait, beszívták az illatát.

– Csak úgy tud ennyi illatot kibocsátani – mondta egy fóka –, ha raktára van a jég alatt.

Egy sirály – amely délről érkezett – kijelentette, hogy az illatos kis valamit ibolyának hívják. És délen, bizonyos országokban milliószám található.

– Ettől nem lettünk okosabbak – állapította meg a fóka.

– De vajon hogy került a sok millió közül ez az egy szál ibolya ide?

Azon az éjszakán félelmetes reccsenésre riadt az Északi-sark. Az örök jég rezgett, mint az üveg, és több helyen megrepedezett.

Az ibolya erősen illatozott, mintha feltette volna magában, hogy egyszeriben felolvasztja a mérhetetlen jégsivatagot, és kéklő, meleg vizű tengerré vagy bársonyos zöld mezővé változtatja. Az erőfeszítés ellankasztotta. Reggelre elhervadt, szára megtört, elvesztette színét, életét. A mi nyelvünkre, a mi szavainkra lefordítva, körülbelül ez lehetett az utolsó gondolata:

– Íme, én meghalok… De valakinek el kellett egyszer kezdenie… Egyszer majd milliószám virulnak ki itt az ibolyák… A jégtáblák megolvadnak, és a helyükön szigetek lesznek, a szigeteken házak, gyerekek…

Talán még sok mindent gondolt volna, de nem volt rá ideje: kilehelte utolsó illatát.

(Sziráky Judit fordítása)


Viewing latest article 9
Browse Latest Browse All 30